<!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } A:link { so-language: zxx } -->

45,10 Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened.
45,11 Én majd ellátlak itt, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.(1 Mózes)

Az ószövetségi történetben, miután József felfedi magát a testvérei előtt azt mondja nekik, hogy térjenek vissza apjukhoz, és vele együtt jöjjenek vissza mihamarabb.

Egy halászokból álló társaság pihent egy tengerparti skót fogadóban. Miközben egyikőjük nagy mozdulatokkal gesztikulálva próbálta bemutatni a halat, ami elkerülte horgát, véletlenül kilökte a pincér kezéből a tálcát. A tálcán lévő poharak tartalma a falra fröccsent egy csúfos barna foltot hagyva.

A fogadós nagyot sóhajtott: „Festethetem újra az egész falat!”

„Talán nem lesz rá szükség” – vetette közbe az egyik vendég – „Engedje meg, hogy egy kicsit dolgozzak rajta.”

A férfi ecsetet és olajfestéket vett elő.

Az Úr a gondviselőd

;Vesd az Úrra terhedet, és Ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem,
hogy ingadozzon az igaz" (Zsolt 55,23).

Nehéz a terhed? Vessed a Mindenhatóra! Míg magad hordod, leroskadsz alatta, de ha az Úr átveszi tőled, Ő viszi helyetted, nem lesz már
teher a számodra. Ha viszont továbbra is neked kell viselned, erőssé tesz, hogy elhordozhasd. Rajtad lesz a teher ugyan, de a gondja már
nem a tied lesz. Sőt, áldássá lesz a teher rajtad. Avasd bele az Urat az ügyeidbe, és akkor nem görnyedsz meg a teher alatt, akármilyen roskadó legyen is az.

A fény: világosság, ami elűzi a sötétséget! A fény: áldás, nélküle nem lenne élet!

Isten, amikor megalkotta e világot, elsőként a világosságot teremtette meg; különválasztotta a sötétségtől, ezzel is kifejezve azt, hogy az élethez világosságra, fényre van szükség. Jézus, amikor a földön járt, így szólt tanítványaihoz:

"Ti vagytok a világ világossága... Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat" (Mt 5:14-16).