A fény: világosság, ami elűzi a sötétséget! A fény: áldás, nélküle nem lenne élet!

Isten, amikor megalkotta e világot, elsőként a világosságot teremtette meg; különválasztotta a sötétségtől, ezzel is kifejezve azt, hogy az élethez világosságra, fényre van szükség. Jézus, amikor a földön járt, így szólt tanítványaihoz:

"Ti vagytok a világ világossága... Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat" (Mt 5:14-16).
Ez a felhívás nekünk is szól, mint késői tanítványainak. De, mit jelent világítani? Jó befolyást árasztani, ami áldást és életet jelent mások számára. Az egész földet a bűn, a bánat és a fájdalom sötétsége borítja, mégis szétsugározhatjuk Isten dicsőségének fényét, jóságának, irgalmának, szeretetének világosságát.

Ahogyan a Hold és a csillagok a Naptól kapják fényüket, úgy mi is, az Igazság Napjától kapott fénnyel világíthatunk másoknak. Ezért mondta Jézus: "Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága" (Jn 8:12).
Nekünk, mint követőinek az a feladatunk, hogy olyan üzenetet hirdessünk, ami világít, mint a fénysugár, mert "sötétség borítja a földet és éjszaka a népeket" (Ésa 60:2). Isten jellemét kell bemutatnunk környezetünknek, feddhetetlenül, romlatlanul és tisztán élve az "elfordult és elvetemedett nemzetség közepette" ragyogva, mint a csillagok (vö.: Fil 2:15).

Szeretnél-e fénysugár lenni, hogy oszoljon a bűn, a gonoszság éjszakája? Akkor áraszd környezetedre a szeretet, az öröm, a békesség, a szívesség, a jóság, a szelídség melegét! Ne késlekedj, hanem indulj el, keress társakat, akik veled együtt viszik a fáklyát! Világíts! Világítsatok!