május 30.

MEGSZÁRADT KÉZ

"És megszáradt az õ keze, amelyet kinyújtott volt, és nem tudta azt magához visszavonni." 1Királyok 13,4b

A hívõ ember keze a hite, amivel elveheti Isten ajándékait. Amit eddig kaptál Istentõl, mind hit által nyerted. Rettenetes, ha megszáradt hitû emberek leszünk. Sok embernek csak emlékei vannak, hogy milyen boldog volt, hogy tudott imádkozni, mennyi mindent adhatott neki Isten. Most megszáradt a keze, megszáradt az imaélete. Az elsõ, amit az ember észrevesz, hogy nem tudok már úgy imádkozni, nem szól hozzám az Úr, mint azelõtt.

május 29.

ISTEN EMBERE

"Isten embere jött Júdából Béthelbe, az Úrnak intésére... És kiáltott az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár!" 1Királyok 13,12

Jeroboám azért csinált oltárt, mert az volt a félelme, hogy a nép visszatér Jeruzsálembe. A világ mindent megtesz, mindennel elhalmozza az embereket, csak Jézushoz ne térjenek. Nem tudom, nálad hány oltár van, amin áldozol, mennyi bálvány? A Biblia szerint bálvány az, akiért és akire nézve van minden az életedben.

május 28.

SOK NÉKTEK

"Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, óh Izráel." 1Királyok 12,28b

Nagyon sokszor bennünket is ezzel állít meg az Ördög. Minek mindig templomba menni, otthon is lehet imádkozni! Sok ez a reggeli csendesség. Tíz perc is elég. Miért ilyenekre pazarolni az erõdet, idõdet? Van éppen elég tennivaló a család körül. Mire jó ez a szenteskedés? Mire jó, hogy még betegeket is látogass? Nem kell ezt túlzásba vinni - mondja a világ.

PÜNKÖSD UTÁN
Túrmezei Erzsébet

Pünkösdig hallgattak. Vártak. Hallgattak.
Szívükben szunnyadt a húsvéti hír.
Nem mentek vele. Egy helyben maradtak.
Aztán pünkösd lett, és ütött az óra.
Zendült a szó: Lélek volt és erő.

És háromezren állottak
egyetlen prédikációra.
És egyház született.
Ma is megmozdul ezer és ezer szív
hogyha a szó Lélektől ihletett.
Lélektelen mennyit beszéltünk már mi...
Tanuljunk csendben a Lélekre várni.

május 27.

FEDETLEN ARC

"Az Úrnak dicsõségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsõ-ségrõl dicsõségre, úgy mint az Úrnak Lelkétõl." 2Korinthus 3,18

Ha még mindig lepel van rajtad, még mindig vannak titkaid, ha még mindig mást mutatsz, mint ami a valóság - akkor már halálosan fáradt ember lehetsz. Valamit megjátszani nagyon nehéz. Mindig vigyázni kell, ki ne essek a szerepembõl, valami ki ne derüljön rólam. A fedetlen arc teljes õszinteséget jelent.

május 26.

KRISZTUS LEVELE

"A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember." 2Korinthus 3,2

Aki nem akarja olvasni az Igét, annak is olvasni kell az övéiben. Nem lehet nem olvasni. Isten a tõle messzire szakadt embernek utána megy a levelekkel. Ateista, istentagadó - minden ember olvas az övéi életébõl. Nem zárkózhat el elõle, ott él mellette. Mekkora szeretete ez az Istennek, hogy az Õt semmibe vevõ világgal levelezik! Neked is, nekem is ilyen levélnek kell lenni.

május 25.

KRISZTUS ILLATA

"Az Õ ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk. Krisztus jó illatja vagyunk." 2Kor 2,14-15

Jézus ismeretét nem csak hallani lehet, nem csak beszélni róla, hanem érezni az illatját. Minél jobban megismered Õt, annál jobban érzed. Mindenkibõl valami légkör árad. Haragnak, szeretetlenségnek illatja, esetleg az öndicséret szaga. Körülötted illat van, vagy az éned kellemetlen szaga? Ha megszólalsz, kíséri-e beszéded a Krisztus jó illatja?

Ó, Istenem, miért van az,
Hogy az oroszlán, melyet teremtettél,
Ha napi prédáját már megszerezte,
Tovább nem vadászik, hűvösben henyél?

A mókus is annyit gyűjt csak,
Ne éhezzen, míg a zord tél véget ér.
A madár is tudja, mennyi kell, lesz mag holnap is
Így este boldogan nyugodni tér.

Csak az ember olyan teremtmény,
Kinek még a sok sem elég.
Ha rájön a szerzés ízére,
Nincs határ, csak a csillagos ég.

Az oroszlán zsákmányából a sakált,
A keselyűt is részelteti,
Csak az ember az, ki testvérétől, hogy néki
Még több legyen, az utolsót is elveszi.

a legfontosabb három szó, amely az embereket foglalkoztatja. E három szó legfontosabbja az Út, mert az maga Jézus, hogy milyen úton járok, az Igazság az pedig annak a következménye, hogy milyen utat választottam magamnak, mert annak az Igazságát fogom magamévá tenni. A harmadiknak a jelentősége mindkét esetben ugyanaz, mert ha az egyik nem megfelelő, akkor annak következményeként a többi is helytelen lesz.

Ennek függvényeképpen minden földi ember, aki ebbe a fizikai életében elindul egy Úton, annak nagyon körültekintőnek kell lennie, mert nagyon sokféle út létezik, ami ma nagyon divatos is egyben, mert sokan csak mint egy különleges hóbortnak tartják, hogy „én az úton vagyok”, és a többi ember nem is érdekel, mert az igazság nálam van.