május 27.

FEDETLEN ARC

"Az Úrnak dicsõségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsõ-ségrõl dicsõségre, úgy mint az Úrnak Lelkétõl." 2Korinthus 3,18

Ha még mindig lepel van rajtad, még mindig vannak titkaid, ha még mindig mást mutatsz, mint ami a valóság - akkor már halálosan fáradt ember lehetsz. Valamit megjátszani nagyon nehéz. Mindig vigyázni kell, ki ne essek a szerepembõl, valami ki ne derüljön rólam. A fedetlen arc teljes õszinteséget jelent. Pál apostol mondta: isteni õszinteséggel és tisztasággal forgolódtunk közöttetek (1Kor 1,12). Mersz járni ebben a világban isteni õszinteséggel, mint akinek nincs takarnivalója? Sokszor még Isten elõtt is megjátsszuk magunkat. Annyira vágyom utaidon járni! És nem is vágyom igazán. Mondd meg õszintén: nekem ez túl nehéz. Isten és emberek elõtt járj õszintén. Hadd hulljon le végre a lepel. Ha olvasod az Igét, teljes szívvel felejtkezz bele az Õ dicsõségébe. Szeretném, ha mélyen maradna szívedben, hogy az Úr arcát szemlélni kell minden részletében. Mindabban, amit Õ most mondani akar, ki akar jelenteni. Döntsd el, hogy minden reggel lesz idõd arra, hogy az Úrnak arcát fedetlen ar ccal szemléled. Ha Õt szemléljük, akkor változunk át ugyanarra az arcra. Nem megváltozni kell: elváltozni. Mégpedig az Õ ábrázatára "dicsõségrõl dicsõségre". És jön a teljes dicsõség, ott, az Úr elõtt, amit el sem tudunk képzelni. Láthatom Jézust teljes szépségében. Most is láthatom már Õt a kereszten. A kereszt az az ablak, amin beláthatok a mennybe. Ott van az Õ teljes dicsõsége. Minden sebén keresztül Isten szeretete ragyog át. Változz minden nap, nem erõvel Lelke által!