Férjem balesetet szenvedett, és térdműtétei után depresszióval küzdött. Pontosan emiatt egy éve egy Bükk hegység lábánál lévő kis faluba költöztünk, ahol a gyönyörű környezet pozitív irányban változtatta meg, a táj szépsége már télen is sokat javított állapotán. Lakásunk bármely ablakából kinézünk, ötven méterre a hegyek vannak, a kert végében a patak csörgedez. A kert, a természet adta gyönyörűségek úgy tavasszal, mind ősszel színeivel mindkettőnket elkápráztat. Most tavasszal kertünkben tesz, vesz, úgy a hangulata, mind mozgása rengeteget javul. A tavaszi madárcsicsergés, a téli madáretetés, a látvány feledteti azokat a szociális problémákat – legalábbis egy időre –, melyet sajnos hatvanéves korunkra alacsony nyugdíjunk miatt át kell élnünk. Igaz, csak dísznövényeink vannak, de pusztán a zöld növekedésésének, a virágok nyílásának figyelése boldogság hormonokat indít el az emberben, és segít a nehézségek áthidalásában. Nem vagyok szakember, de én hiszek benne, mert tapasztalom az ezektől kapott pozitív energia jótékony hatását. Aki teheti, mindenkinek ajánlom ezt a terápiát, nem vagyunk rabjai, de annyit ültetgetünk, kapálgatunk amennyit nagyobb megterhelés nélkül elvégezhető és élvezzük munkánk örömét.” A kertészet-terápiával foglalkozó szakemberek elmondása szerint a kertben töltött idő és tevékenység fizikai változáshoz vezethet, például segíti az izomerő növekedését, könnyebb mozgást eredményez, a finommotorikus képességek javulását okozza. Megmozgatja a nem használt izmokat, javítja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket. Emellett a szellemi, lelki gyógyulást is segíti. Többek között növeli a stressztűrést, javítja az önuralmat, magasabb önértékelést eredményez, javítja a megfigyelőképességet, a döntésképességet és a problémamegoldó képességet. Csökkenti a szétszórtságot, javítja a figyelem összpontosítását. Az egyén társadalmi, szociális életére is kedvező kihatással van, az együttműködési zavarokat csökkenti. Ha alávetjük magunkat a kertterápiának, ez segít, hogy a sikereket és kudarcokat jól viseljük

A kertészet-terápiával foglalkozó szakemberek elmondása szerint a kertben töltött idő és tevékenység fizikai változáshoz vezethet, például segíti az izomerő növekedését, könnyebb mozgást eredményez, a finommotorikus képességek javulását okozza. Megmozgatja a nem használt izmokat, javítja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket. Emellett a szellemi, lelki gyógyulást is segíti. Többek között növeli a stressztűrést, javítja az önuralmat, magasabb önértékelést eredményez, javítja a megfigyelőképességet, a döntésképességet és a problémamegoldó képességet. Csökkenti a szétszórtságot, javítja a figyelem összpontosítását. Az egyén társadalmi, szociális életére is kedvező kihatással van, az együttműködési zavarokat csökkenti. Ha alávetjük magunkat a kertterápiának, ez segít, hogy a sikereket és kudarcokat jól viseljük. A tengerentúlon több intézményben – a Michigani Állami Egyetemen már 1955-től – egyetemi oklevelet is lehet szerezni kertterápiából. Mára a kertterápiát kórházakban, ápolási otthonokban, intézetekben, rehabilitációs központokban, iskolákban, börtönökben, táborokban, napközikben, hajléktalanok között és közösségi központokban is alkalmazzák.számol be egy külföldön gyakorló szociális munkás.

A jellemzően erős civilszférával bíró országok jó példáját eddig csekély számú hazai kezdeményezés követte. Áttörést jelentett e téren, amikor április elején egy a Dózsa György úton található hajléktalan szálló belső udvarát ültették be bokrokkal, virágokkal – Kristin Faurest kertépítész tervezői útmutatása nyomán maguk a szálló lakói serénykedtek odakinn. Az udvarszépítés a Lélegzet Alapítvány „Zöld Levél” városzöldítő programja keretében zajlott le, és anyagi alapját az egyik leggazdagabb magyar jótékonysági alapítványa biztosította. A városzöldítő program közvetlen célja minél több zöldfelület létrehozása, illetve rendbetétele az V–VII. kerületben és Újlipótvárosban. A program keretében a területen működő nonprofit szervezetek, társasházak, egyházak, közintézmények, önkormányzatok pályázhatnak zöldterületet javító, felújító, bővítő támogatásra. Az egyik legfontosabb részvételi feltétel az, hogy a szervezet legalább 5 éven át tartsa is rendben, szükség esetén pótolja a létrehozott és rendbetett zöldfelületet.

Megjelent rövidített tartalommal a Hetek Közéleti Hetilapban: „Kertterápia – Gyógyító természet” címmel a 2008. 04. 18. (XII/16) számban, az Életmód rovat oldalán.

Az ápolt növényeknek, kertészkedésnek bizonyíthatóan jó hatása nemcsak a gyerekek fejlődésére, az időskorúak lelki egyensúlyának megőrzésére, a fogyatékkal élőkre érvényes, hanem a társadalom peremére sodródott emberekre is. Több nyugati, amerikai városban az önkormányzat vagy egy velük szerződésben álló alapítvány, civil szervezet tart fenn olyan kerteket, ahol haszonnövényeket is termesztenek. A rendszeres kerti munka segít például a hajléktalanoknak visszaszerezni önbecsülésüket. Sokan itt regenerálódnak és gyűjtenek lelkierőt a normális élet újrakezdéséhez:

„A kertészkedés sokakban felébresztette azokat az időket, amikor még szebb napokat éltek meg. Néhányat a kertészkedés távol tartott az ivászattól, másoknak az egészségét adta vissza. Akárhogy is, de kiutat jelentett, reményt, új energiát ahhoz, hogy ismét saját otthont teremtsenek, hogy megint legyen saját kertjük”

Az ápolt növényeknek, kertészkedésnek bizonyíthatóan jó hatása nemcsak a gyerekek fejlődésére, az időskorúak lelki egyensúlyának megőrzésére, a fogyatékkal élőkre érvényes, hanem a társadalom peremére sodródott emberekre is. Több nyugati, amerikai városban az önkormányzat vagy egy velük szerződésben álló alapítvány, civil szervezet tart fenn olyan kerteket, ahol haszonnövényeket is termesztenek. A rendszeres kerti munka segít például a hajléktalanoknak visszaszerezni önbecsülésüket. Sokan itt regenerálódnak és gyűjtenek lelkierőt a normális élet újrakezdéséhez: