| 1. |
Lőn
pedig azonközben, míg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, eljárván a
felsőbb tartományokat, Efézusba érkezék: és mikor némely tanítványokra
talált, |
| 2. |
Monda
nékik: Vajjon vettetek-é Szent Lelket, minekutána hivőkké lettetek?
Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-é
Szent Lélek. |
| 3. |
És monda nékik: Mire keresztelkedtetek meg tehát? Azok pedig mondának: A János keresztségére. |
| 4. |
Monda
pedig Pál: János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondván a
népnek, hogy a ki ő utána jövendő, abban higyjenek, tudniillik a
Krisztus Jézusban. |
| 5. |
Mikor pedig ezt hallák, megkeresztelkedének az Úr Jézusnak nevére. |
| 6. |
És mikor Pál reájok vetette kezét, szálla a Szent Lélek ő reájok; és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala. |
| 7. |
Valának pedig a férfiak összesen mintegy tizenketten. |
| 8. |
Bemenvén
pedig a zsinagógába, bátorsággal szól vala, három hónapon át vetekedvén
és igyekezvén meggyőzni az Isten országára tartozó dolgokról. |
| 9. |
Mikor
pedig némelyek megkeményíték magokat és nem hivének, gonoszul szólván
az Úrnak útáról a sokaság előtt, azoktól eltávozván, elszakasztá a
tanítványokat, mindennap egy bizonyos Tirannus oskolájában prédikálván. |
| 10. |
Ez
pedig lőn két esztendeig; úgyannyira, hogy mindazok, kik lakoznak vala
Ázsiában, mind zsidók, mind görögök, hallgaták az Úr Jézusnak ígéjét. |
| 11. |
És nem közönséges csodákat cselekszik vala az Isten Pál keze által: |
| 12. |
Annyira,
hogy a betegekhez is elvivék az ő testéről a keszkenőket, vagy
kötényeket, és eltávozának azoktól a betegségek, és a gonosz lelkek
kimenének belőlök. |
| 13. |
Elkezdték
pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni
azokra, a kikben gonosz lelkek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a
Jézusra, kit Pál prédikál. |
| 14. |
Valának pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, a kik ezt mívelik vala. |
| 15. |
Felelvén pedig a gonosz lélek, monda: A Jézust ismerem, Pálról is tudok; de ti kicsodák vagytok? |
| 16. |
És
reájok ugorván az az ember, a kiben a gonosz lélek vala, és legyőzvén
őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve
szaladának ki abból a házból. |
| 17. |
Ez
pedig tudtokra lőn mindeneknek, mind zsidóknak, mind görögöknek, kik
Efézusban laknak vala, és félelem szálla mindnyájokra, és magasztaltatik
vala az Úr Jézusnak neve. |
| 18. |
És sokan a hívők közül eljőnek vala, megvallván és megjelentvén cselekedeteiket. |
| 19. |
Sokan
pedig azok közül, kik ördögi mesterségeket gyakoroltak, könyveiket
összehordva, mindeneknek láttára megégetik vala. És összeszámlálák
azoknak árát, és találák ötvenezer ezüstpénznek. |
| 20. |
Ekképen az Úrnak ígéje erősen nevekedik és hatalmat vesz vala. |
| 21. |
Midőn
pedig ezek elteltek, elvégezé Pál magában, hogy Maczedóniát és Akháját
eljárván, Jeruzsálembe megy, mondván: Ott létem után Rómát is meg kell
nékem látnom. |
| 22. |
Elküldvén
pedig Maczedóniába kettőt azok közül, kik néki szolgálnak vala,
Timótheust és Erástust, ő maga egy ideig Ázsiában marada. |
| 23. |
Támada azonban azon időtájban nem csekély háborúság az Úrnak útárt. |
| 24. |
Mert egy Demeter nevű ötvös, ezüstből Diána templomokat csinálván, a mesterembereknek nem csekély nyereséget ád vala; |
| 25. |
Kiket
egybegyűjtvén az ilyenfélékkel foglalkozó mívesekkel egybe, monda:
Férfiak, tudjátok, hogy ebből a mesterségből van a mi jóllétünk. |
| 26. |
Látjátok
pedig és halljátok, hogy ez a Pál nemcsak Efézusnak, hanem közel az
egész Ázsiának sok népét eláltatván, elfordította, mivelhogy azt mondja,
hogy nem istenek azok, a melyek kézzel csináltatnak. |
| 27. |
Nemcsak
az a veszély fenyeget pedig bennünket, hogy ez a mesterség tönkre jut,
hanem hogy a nagy istenasszonynak, Diánának temploma is semmibe vétetik,
és el is vész az ő nagysága, kit az egész Ázsia és a világ tisztel. |
| 28. |
Mikor pedig ezeket hallották és haraggal megtelének, kiáltnak vala, mondván: Nagy az efézusi Diána! |
| 29. |
És
betelék az egész város háborúsággal; és egyakarattal a színházba
rohanának, megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Maczedóniából valók és
Pálnak útitársai valának. |
| 30. |
Pál pedig mikor a nép közé akara menni, nem ereszték őt a tanítványok. |
| 31. |
És az ázsiai főpapok közül is némelyek, kik barátai valának néki, küldvén ő hozzá, kérék, hogy ne menjen a színházba. |
| 32. |
Már most ki egyet, ki mást kiáltoz vala, mert a népgyűlés összezavarodott volt, és a többség nem tudta, miért gyűltek össze. |
| 33. |
A
sokaság közül pedig előállaták Alekszándert, minthogy előre tuszkolták
őt a zsidók. Alekszánder pedig kezével intvén, védekezni akara a nép
előtt. |
| 34. |
Megismervén azonban, hogy zsidó, egy kiáltás tört ki mindnyájokból, mintegy két óra hosszáig kiáltozván: Nagy az efézusi Diána! |
| 35. |
Miután
pedig a városi jegyző lecsendesítette a sokaságot, monda: Efézusbeli
férfiak, ugyan kicsoda az az ember, a ki ne tudná, hogy Efézus városa a
nagy Diána istenasszonynak és a Jupitertől esett képnek templomőrzője? |
| 36. |
Mivelhogy azért ezeknek senki ellene nem szólhat, szükség, hogy megcsendesedjetek, és semmi vakmerő dolgot ne cselekedjetek. |
| 37. |
Mert ide hoztátok ez embereket, kik sem nem szentségrontók, sem a ti istenasszonyotok ellen káromlást nem szóltak. |
| 38. |
Ha
tehát Demeternek és a hozzátartozó mesterembereknek valaki ellen
panaszuk van, törvényszékek vannak, és tiszttartók vannak: pereljenek
egymással. |
| 39. |
Ha pedig egyéb dolgok felől van valami panasztok, a törvényes népgyűlésen majd elintéztetik. |
| 40. |
Mert
félő, hogy lázadással vádoltatunk a mai napért, mivelhogy semmi ok
sincs, a melylyel számot tudnánk adni ezért a csődületért. És ezeket
mondván, feloszlatá a gyűlést. |
Kapcsolódó hírek:
Közelség