március 22.

ÁLDOZOTT MINDEN OLTÁRON

"Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el nékem hét tulkot és hét kost. Úgy cselekedett azért Bálák, amint mondotta volt Bálám." 4Mózes 23,29-30

Bálák mindent megtesz, hogy megtörténjen végre, amiért idehívták Bálámot. És semmi nem történik. A vallásos ember azt hiszi, hogy templomba járással, cselekedeteivel kényszeríteni tudja Istent, hogy azt tegye, amit õ szeretne. Adjon és áldjon. Istent éjjel-nappali imádkozással sem lehet kényszeríteni. A magam választotta istentisztelet csak az óemberem hízlalására való. Megdöbbentõ lehetett számukra, amikor Bálám kezdte az õ példázó beszédét: "Mit átkozzam azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, akit Isten nem szidalmaz… Haljon meg lelkem az igazak halálával, és legyen utolsó napom, mint az övé." Mint Isten gyermekeié. Bálám erre vágyik, ilyen szeretne lenni. Azt is elmondja Bálám: "Nem vett észre Jákóbban hamisságot... az Úr, az Õ Istene van Õvele." Ez nem lehet igaz! A pusztai vándorlás alatt tele volt Izráel hamissággal, engedetlenséggel, lázadással. Tüzes kígyókat kellett rájuk küldeni, annyi volt bennük a bûn, az önfejûség. Megdöbbentõ mondat ez az Ószövetség ben. Rád és rám is vonatkozik, ha Isten népéhez tartozol. Jézuson keresztül, a kegyelmen át látja Isten az övéit. Ezért nem látja a bûnt. Skarlátpiros bûneid Jézus vérén át nézve Isten hófehérnek látja. Mondhatja-e rád Isten igazán, nem azt, hogy nincs benned bûn, hogy nem látok benne bûnt, mert Jézuson keresztül nézem? "Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indult, mint azelõtt, varázslatok után." Maga élte át, hogy Isten népét nem lehet megrontani.